<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Kávé és Csokoládé</provider_name><provider_url>https://kaveescsokolade.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Kávé és Csokoládé</author_name><author_url>https://kaveescsokolade.cafeblog.hu/author/kave_es_csokolade/</author_url><title>Angol felső erjesztésű sörök</title><html>&lt;div style=&quot;text-align: left&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-weight: bold;font-family: times new roman;font-size:100%&quot;&gt;Ezt a bejegyzést a férjem írta az angol sörökről. A téma számomra nem igazán testhezálló, mert körülbelül 2 sört sikerült megkóstolnom Angliában, így ráhárult a feladat. &lt;/span&gt;&lt;span style=&quot;font-size:100%&quot;&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;!--[if gte mso 9]&gt;     Normal   0         false   false   false                             MicrosoftInternetExplorer4   &lt;![endif]--&gt;&lt;!--[if gte mso 9]&gt;     &lt;![endif]--&gt;&lt;!--[if !mso]&gt;&lt;object classid=&quot;38481807-CA0E-42D2-BF39-B33AF135CC4D&quot;&gt;&lt;/object&gt;  &lt;![endif]--&gt;&lt;!--[if gte mso 10]&gt;  &lt;![endif]--&gt;  &lt;/div&gt;&lt;p style=&quot;margin-bottom: 12pt;line-height: normal;font-family: times new roman&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: Georgia;font-size:100%&quot; lang=&quot;HU&quot;&gt;Magát a szigetországot leszámítva, Európában igencsak vitatott kérdés az angol csapolt vagy akár palackozott ale típusú sörök élvezeti értéke. Idén nyáron volt szerencsém erre a kérdésre testközelből választ kapni, jóllehet ez a saját személyes megélésem – verdiktumokkal, objektíveskedő osztályzásokkal tehát nem tudok szolgálni - néhány gondolatot azért nem árt leszögezni.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style=&quot;margin-bottom: 12pt;line-height: normal&quot;&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style=&quot;margin-bottom:12.0pt;line-height:normal&quot;&gt;&lt;a href=&quot;http://4.bp.blogspot.com/-KLg3QpDA49A/TlFrZU8j8rI/AAAAAAAAC98/qC02oEiCMjw/s1600/live%2Band%2Blet%2Blive.jpg&quot;&gt;&lt;img style=&quot;cursor:pointer;cursor:hand;width: 400px;height: 169px&quot; src=&quot;https://kaveescsokolade.cafeblog.hu/files/2011/08/live+and+let+live.jpg&quot; alt=&quot;&quot; id=&quot;BLOGGER_PHOTO_ID_5643409890935567026&quot; border=&quot;0&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;  &lt;p style=&quot;font-family: times new roman&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family:Georgia&quot; lang=&quot;HU&quot;&gt;Röviden az ale sörről: testes, karakteres íz- és illatvilág, világostól a barnáig terjedő színskála mentén helyezkednek el a különféle változatok, alkoholtartalmuk jellemzően 4%-8% között váltakozik, ami azonban lényegileg is elválasztja a „lager”-ek hatalmas családjától, az az erjesztés. A lagerekkel ellentétben, az ale sörök felső erjesztésűek, vagyis az erjedés teljes folyamata alatt az élesztő a nedű tetején úszkál, annak egyes melléktermékei benne maradnak a sörben, innen az ale sörök gyümölcsös illat- és ízgazdagsága. Az erjedési folyamat lényegesen rövidebb a lagerekénél ugyanakkor magasabb hőmérsékleten történik (10-21°C), csapoláskor a tradicionális ale-be nem kerül szénsav, a nedű a hordóból a pohárba kézi pumpálás útján kerül (&lt;i&gt;A kor szellemét követve manapság a legtöbb ale-t leszűrik, szénsav- illetve nitrogénpalack-csatlakozóval ellátott nemesacélhordókba töltik, amelyekből aztán a nálunk ismert módon csapolják szét. Időközben azonban Anglia-szerte kialakult egy a „valódi ale“(Real Ale) visszaállítását és megőrzését megcélzó polgári kezdeményezés „Campaign for Real Ale”- röviden CAMRA - néven&lt;/i&gt;), optimális fogyasztási hőmérsékletük 14°C körül mozog! Akármennyire is meglepő: finom! Ilyen íz- és illatvilággal rendelkező sörhöz ilyen fogyasztási hőmérséklet való! Meggyőződéses bajor világos- illetőleg pils típusú sörök fogyasztójaként furcsa ilyet állítanom, mi több, egyesek szerint talán szentségtörés is, de az angol csapolt ale 14°C fokon finom! Természetesen nem állítom, hogy az ale sört nem szabad hűtőhidegen fogyasztani, de nem kapjuk meg ugyanazt az íz- és illatélményt, arról nem is szólva, hogy szerintem a sört kutató, sörről olvasó, sört fogyasztó emberek számottevő része ismeri azt a kánikulás nyári napokra jellemző extrém szomjúságérzetet, valamint az ebből fakadó látomást: „&lt;i&gt;Na most egy korsó sör! Egyetlen egyszer emelem a számhoz és csak üresen teszem vissza az asztalra!&lt;/i&gt;”... Nos, akinek bármilyen csekély mértékben is érzékeny a torka, a szokványos európai lagert 4-5°C -on csapoló lokálokban zavarba jön! Nem úgy a kézi pumpával csapolt szűretlen ale-t forgalmazó egyesült királyságbéli kocsmákban! Szomjas vagy? Fogod, legurítod és már rendeled is a következőt és ekkor már van időd/energiád/kedved/agysejted ízlelni is &lt;/span&gt;&lt;span style=&quot;font-family:Wingdings&quot; lang=&quot;HU&quot;&gt;&lt;span style=&quot;mso-symbol-&quot;&gt;:)&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style=&quot;font-family:Georgia&quot; lang=&quot;HU&quot;&gt;! Sem a túlzott hűtés, sem a felesleges szénsavtartalom nem akadályoz minket abban, hogy „akut szomjúság” esetén a helyzethez mért sebességgel fogyasszuk!&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;  &lt;p style=&quot;margin-bottom: 12pt;line-height: normal;font-family: times new roman&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family:Georgia&quot; lang=&quot;HU&quot;&gt;További érdekesség az angliai sör- és kocsmakultúrát illetően: a poharakat pontosan pint (568ml) űrtartalmúra gyártják, azokat színültig csapolják. Nincs vita, hogy a kocsmáros kinek miért mér többet vagy kevesebbet (ami pl. romániában igen divatos kvázi „ártatlan” fogyasztóátverési úzus), ugyanakkor némi esetlenséggel is jár a dolog: ha úton a söntéstől az asztalig kilötykölöd a söröd egy részét – a te bajod! És hidd el: kilötykölöd! &lt;/span&gt;&lt;span style=&quot;font-family:Wingdings&quot; lang=&quot;HU&quot;&gt;&lt;span style=&quot;mso-symbol-&quot;&gt;:)&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style=&quot;font-family:Georgia&quot; lang=&quot;HU&quot;&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;  &lt;p style=&quot;margin-bottom: 12pt;line-height: normal;font-family: times new roman&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family:Georgia&quot; lang=&quot;HU&quot;&gt;Angliában helyet kap a kisipari ale-főzés is. Működnek a kicsi független sörfőzdék, saját főzésű alet forgalmazó kocsmák, mi több, újabban sztárszakácsok is elkezdtek saját elképzelésű ale-recepteket kidolgozni és az azok szerint készülő söreiket forgalmazni, ilyen lenne pl. Marco Pierre White ’The Governor’ nevű söre vagy Gordon Ramsay a „Fickó F-fel” (The F Word) című tv műsorának otthont adó éttermének a saját söre, amely, ha nem tévedek a műsor nevét viseli.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;  &lt;p style=&quot;margin-bottom: 12pt;line-height: normal;font-family: times new roman&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: Georgia;font-size:100%&quot; lang=&quot;HU&quot;&gt;Volt akkora balszerencsém a mindössze 4 napos angliai tartózkodásom alatt, hogy a cambridge-i „Live and Let Live” kocsmában (ahol egyébként egyszerre 70 féle rumot lehet kóstolni, de mivel váltakoznak a felkínált fajták, évente több mint 200 féle cukornádpárlat fordul meg ezen a helyen!) lemaradtam a korianderízű „Umbel ale”-ről, merthogy az éppen akkor talált kifogyni és még nem érkezett meg az utánpótlás, legközelebb azonban biztos nem hagyom ki!&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style=&quot;margin-bottom:12.0pt;line-height:normal&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family:Georgia;font-size:100%&quot; lang=&quot;HU&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: times new roman&quot;&gt;Borbély Szilárd&lt;/span&gt;
&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>