Nem emlékszem mikor jártam először Erdélyben. Az első utam Kolozsvárra vezetett a rokonaimhoz. Emlékezetes maradt számomra a reggelire elfogyasztott padlizsánkrém. Azóta persze nagyon sokszor ettem más erdélyi városokban is és mi is gyakran készítjük el itthon.
Hozzávalók:
– 3 padlizsán
– 2 fej kisebb vöröshagyma
– só, bors
– olaj, de ezúttal nem olívaolaj, hanem napraforgó olaj
Elkészítés:
– Lyukacsos vaslapon megsütjük a padlizsánokat. Akkor van kész, ha a külseje megég. Beletesszük egy nagyobb tálba és hagyjuk kihűlni.
– A padlizsán levet ereszt közben, ezt semmiképpen ne dobjuk el, mert remek ízt ad a krémünknek.
– A padlizsánokat késsel meghámozzuk. A képen jól látszik, hogy hogyan a legcélszerűbb, hogy ne bajlódjunk vele sokáig. Majd a héjáról lekaparjuk a kés fokával a rajta maradt darabokat.
– Egy fadeszkára tesszük és késsel vágni kezdjük. Addig ütjük a késsel, míg apró nem lesz. Sokan kihagyják ezt a mozdulatot és másképpen törik össze a padlizsánt, de szerintem így jobb lesz.
– Beletesszük az összevágott padlizsánt egy tálba és hozzáadjuk a levét is.
– Közben felaprítjuk a vöröshagymát is, majd belekeverjük.
– A végén tetszés szerint megcsurgatjuk olajjal, majd alaposan elkeverjük. Akkor jó, ha az olajtól kellemesen sima lesz. Ez nem diétás étel. 🙂
– Sózzuk, borsozzuk.
Így készül a padlizsánkrém Erdélyben sok háznál.
Azonban vannak, akik majonézzel készítik. Itt ugyanígy járunk el, ahogyan én mutattam, de a végén hozzáadjuk a majonézt. Még nem ettem olyan helyen, ahol bolti majonézt kevertek volna hozzá. Érdemes házilag elkészíteni, a végeredmény sokkal jobb lesz.
A másik hozzávaló, ami kerül bele gyakran a fokhagyma. Szerintem ebből megint saját ízlésünk szerint rakhatunk bele.
Jó étvágyat!
Ez vinetés kenyér! 😀
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
Érdekes, mindketten egymás után töltöttük fel a gasztroblogokra a padlizsánkrém kétféleképpen című posztunkat! 🙂 <br /><br />Egyvalamit csinálok nagyon másképp, mint te: én sőt, leöntöm a kiengedett levet, és sokáig hagyom csepegni a padlizsánt, hogy minél kevesebb keresnyés-csípős leve maradjon. Nagyon savas, és bántja a gyomrot, de persze, ezt mindenki maga dönti el. Ha a tiéteket nem, és így
A vinete a padlizsán román neve. Semmi okunk nincs rá hogy használjuk. Akkor inkább a török eredetű padlizsánt. De mondják még tojásgyümölcsnek és fekete paradicsomnak, sőt, török paradicsomnak is.<br /><br />Más.<br /><br />A jelenlegi késekkel nyugodtan aprítható a padlizsán. A régen használt alpakkának volt negatív hatása, de a mai kések bízvást bevethetőek.
finom! en is keszitek mama. Sajnos csak a sütöben. 🙁 de en is teszek egy kis eccetet…es talalok hozza igazi, finom paradicsomot!
Én sem szoktam citromlevet hozzáadni. Viszont a levét mindig leöntöm róla, mert kesernyés. Faszénen megsütve az igazi:)
BA: Egy próbát megér 🙂
Hobbiszakács: Érdekes mi nem csepegtetünk citromlevet. Hamarosan utazom Gyergyóba, ott megkérdezem a barátaimat. 🙂 Úgy látszik az erdélyi padlizsánkrém is sokféleképpen készül.
Na így sütve az igazi és nem a sütőben, imádom
Két észrevétel: Hagyományosan – és szigorúan – fakéssel szokták "aprítani", a vas/acél kellemetlen mellékízt kölcsönöz(het). <br /><br />A keverthez tetszés szerint mennyiségű – jó sok – citromlevet szoktak csepegtetni, ami még jobban előhozza a komplex ízt.
Nem lehet nem szeretni, aki megkóstolta mindenkinek ízlik, egyik kedvenc kencém :)))
bizony-bizony, igazi vinete, felejthetetlen és verhetetlen! Nagyapám (házi) majonézzel csinálja, az is igaz, de ez, valóban, valami kifejezhetetlen!